Na ez az a kívánság, amiben szívesen beugrottam volna Laura helyett (és sokan vagyunk így ezzel), ha mondjuk… átmenetileg elkapja valami kis gyomorrontás, vagy teszem azt, a nagy meleg miatt nem akar vonatra ülni, ilyesmi.
Sopronban egyrészt szökőkútból folyt a csokoládé, másrészt lapáttal lehetett szedni, kenni, formázni, díszíteni, de legfőképpen megenni.
A Drótár család szépen teljesített minden programpontban, a végén jó nagy csokiszíveket vittek haza. Én ugyan sérelmeztem kicsit, hogy egy 33-ast nem formáztak meg, de végül is a szív is megteszi.
Videóztunk természetesen – ha már kóstolni nem tudtunk.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: